Sétálni tanulunk

Elhatároztam, hogy betöröm a Daisyt és egy szófogadó, behívható, rendes ebecske lesz belőle. Sáténál - ahogy olvastam - amint elkezdett húzni, vagy rángatni megálltam, nem mentem tovább, csak akkor, amikor már laza lett újra a póráz. Hát, nehéz lesz, az biztos. Szóval a mai séta nem volt sok. Felértünk az utca tetejéig, meg vissza. Fél órába telt ez. Sokan hülyének nézhettek, közte Evelin is. De nem nagyon érdekel.
Igazából Jan Fennel könyvet olvasom megint, és rájöttem, hogy nálunk nincsen semmi rend, rendszer, amin sürgősen változtatni kell. Megpróbálom.. bár lenne elég türelmem :)

Aztán a "nagy" séta után klikkereztünk egyet. Most csak Daisyvel. Nikó és Csoki szenvednek. "Szerelmesek".
Csokival ilyenkor nem lehet dolgozni, mert csak egy valami lebeg a szeme előtt: A Daisy.. Nikó meg egész nap sír, mert nem mehet oda hozzá. Daisy pedig megy és tartja oda magát mindkettőjüknek..micsoda lány.. így bánni a férfiakkal..én nem erre neveltem XD  :D